|
.:Pityipű:.
Blabla : Pityipű Kék a fű és gyönyörű zöld az ég,
Bírom én, dehát meddig bírjam még?
Hull a hó, és vakítva tűz a Nap,
Én meg bámulom, ahogy a fény belédharap.
Azt mondják, már semmink sem maradt,
Csak élünk itt, a fénycsóvák alatt.
De én nem hiszem el, hogy csak ennyi volt,
Itt valaminek még történnie kell.
De ha nem törődhetünk valamivel,
Hát törődünk majd a semmivel.
Mert azt mondják...
Hát hadd mondják, mi úgysem hisszük el!
Nem érdekelnek, akik azt mondják,
Kételkedni kell.
Én elhiszem Neked, hogy zöld az ég,
És gyönyörű kék a fű,
Álmodj csak, álmodj csak: pityipű.
Pityipű, pityipű...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
